Dalt, dalt a szívnek – címmel zajlott a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület rendezésében a baróti dalárdamozgalom 130. és a Rozmaring kórus fennállásának 10. évfordulóját ünneplő gála. A Rozmaring női kar meghívásának a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a baróti Zathureczky Gyula Vegyes Kar, a zirci városi vegyes kórus, a Kájoni Consort régizene-együttes és a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus ünnepelt együtt az erdővidékiekkel. Kiállítás nyílt a dalárda 130 éves működéséből megmaradt emlékeiből. /(hecser): Az éltető dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2004. június 14.
Tizennégy felvidéki, vajdasági, magyarországi, erdélyi és moldvai gyermek-néptáncegyüttes kétnapos találkozója kezdődött el jún. 12-én a háromszéki Baróton. A Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozóját a Kovászna megyei Művelődési Központ, a Romániai Magyar Táncszövetség sepsiszentgyörgyi fiókja, valamint a Barót művelődési háza és a helybeli Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezte. A kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, erdővidéki együttesek mellett fellépett a martonvásári Villő gyermektáncegyüttes, egy vajdasági (adai) és két moldvai csángó (frumószai és pusztinai) tánccsoport is. Másnap tartották az együttes-vezetők szakmai tanácskozását. /Kárpát-medencei gyermek-néptáncegyüttesek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. szeptember 30.
Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2004. november 17.
Nov. 16-án megkezdődtek a régió több települését átfogó Erdővidéki Közművelődési Napok. A rendezvényt a két társszervező, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László és a baróti művelődési ház igazgatója, Lászlóné Varga Jutka nyitotta meg. Az első rendezvény a Megálló kortárs vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ tárlata volt. Ezután a baróti Elveszett Világ Természetvédő, Turista- és Barlangászegyesület elnökének, Dénes Istvánnak a Csodálatos mészkővilág című előadása következett. /(hecser): Megkezdődtek az Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2004. november 23.
Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./
2005. február 26.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ negyedfélszáz tagot számláló Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya február 22-én tartotta Kolozsváron éves közgyűlését, az elmúlt év eredményeit értékelték. A dr. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök és Nagy Mihály Zoltán szakosztályi titkár által elkészített beszámoló öt konferenciáról számolt be. Vándorgyűlést szerveztek Baróton az EME és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, valamint Zilahon és Szilágysomlyón az EME, valamint Zilah és vidéke fiókszervezetének közös szervezésében. Egyed Emese kezdeményezte és szervezte meg a Variánsok címet viselő irodalom- és színháztörténeti konferenciát. Az Erdély a magyar középkorkutatásban konferencia a hazai és a magyarországi szakemberek találkozását tette lehetővé. Az EME és a Pósta Béla Egyesület közösen szervezte a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, amely harminc szerző kutatási eredményeinek bemutatását tette lehetővé. Az egyesület legnagyobb méretű rendezvénye az immár hagyományossá és népszerűvé vált, kétnapos, többszáz előadót felvonultató őszi rendezvény, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A 2005-ös tervben szerepel a Haáz Rezső Múzeummal és Alapítvánnyal közösen, Székelyudvarhelyen szervezendő vándorgyűlés, a Zilahon és Szilágysomlyón sorra kerülő, a szilágysági kutatásokat, a Tordán sorra kerülő, az Aranyosszék-kutatás eredményeit bemutató konferencia, a szótárszerkesztés elméletéről és gyakorlatáról szóló nyelvészeti és két irodalomtörténeti rendezvény, Olvasás, színház, értelmezés, és Az emlékezet helyei címmel a III. erdélyi régészeti, egy, a kora újkorra összpontosító történész-konferencia, valamint egy interdiszciplináris rendezvény, Emberek, életek, élettörténetek címmel. Az EME tagjai az év során József Attilára, Orbán Balázsra, Mikó Imrére és Bocskai Istvánra emlékeznek. /(F. E.): Eredményes évet zárt az EME I. szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2005. május 26.
Május 25-én kezdődtek Baróton a városnapok. Marosvásárhelyi művészek léptek föl /Tiberius vonósnégyes/, továbbá a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, valamint a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának hallgatói József Attila-emlékműsort adnak elő. Lesz lemezbemutató, reneszánsz és népi táncház, néptánctanítás, autós gyorsasági-, sakk-, roller-, görkorcsolya-, bicikli-, és futóverseny, kiállítás és testvérváros-találkozó. Aláírják a testvérvárosi szerződést a magyarországi Dabas önkormányzatának képviselőivel, ugyanakkor Köpecen időseket befogadó öregotthont avatnak fel. A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület 1994-ben szervezte meg első ízben a helység első írásos említése 770. évfordulójának ünnepségsorozatát. /Benkő Levente: Zeneparádé a Barót Napokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2005. június 27.
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Baróton a református templomban a kórustalálkozót. Krizbai Imre lelkipásztor a zsugorodó közösség számára oly fontos összetartozás jelképét látta a 240 dalos kedvű ember egymásra találásában. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke Barót és Erdővidék egyik legrangosabb művelődési eseményeként említette a baróti Zathureczky Gyula Kórus által szervezett találkozót. Fellépett a marosludasi Református Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Kórus, a négyfalusi vegyes kórus, a baróti Rozmaring Kórus, a Brassói Magyar Dalárda, a Felsőrákosi Unitárius Dalkör, a Keresztvári Férfidalkör, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a fogarasi és a kőhalmi egyesített kórus, a baróti Raksányi Anna Gyermekdalkör és a Magyarországról érkező szabadegyházi Petrence citeraegyüttes. /(hecser): Kórustalálkozó Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./
2005. július 6.
A Gaál Mózes Általános Iskola tizenhat tanulója vakációjának egy részét a székelyszáldobosi erdészházban tölti kézművestáborban. A magukat Turul fiainak nevező tizenévesek bogozás, gyöngyfűzés, agyagozás, nemezelés közben a honfoglaló magyarok történelméről is tanulnak. A táborszervező Egyed Ildikó tanítónő kifejtette, a gépek és technológia uralta, jóformán szobába zárt világunkban alternatívát kell nyújtani a gyerekek számára, hogy megismerhessék azt is, ami a hagyományok által életünk része lehet. /(hecser): A Turul fiai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2005. július 27.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ és a Kovászna Megyei Művelődési Központ augusztus 5–13. között színjátszó tábort szervez a Sötétpatak-völgyében műkedvelő színjátszók számára. A tábor nyitott bármely más megyéből érkező csoport számára is. /Színjátszó tábor műkedvelőknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2005. október 14.
Dabas önkormányzata Lengyel Brigitta személyében októbertől ún. ifjúsági nagykövetet nevezett ki testvérvárosába, Barótra. A program keretében az anyaországi kisváros képviselőinek, akik háromhavonta váltogatják egymást, a meglévő kapcsolatok ápolása és újabbak kiépítése lesz a feladata. Barót hasonló céllal novembertől küld megbízottat Dabasra. Dabas önkormányzata a nyár folyamán döntött úgy, hogy testvérvárosaiba – Szlovákiába Besztercebányára, Szlovéniába (Trizcbe), Olaszországba (Albengába), illetve Barótra – olyan fiatalokat küld, akiknek sikerül túllépniük az eddig kialakult protokolláris kapcsolatokon. Az itt töltött héten Lengyel Brigitta a városi művelődési házzal, a Csipike Óvodával és a Gaál Mózes Általános Iskolával vette fel a kapcsolatot, s adott át városa hasonló intézményeiről szórólapokat, bemutatkozó albumokat, a felsőbb tagozatos diákoknak pedig az angol nyelvű levelezés lehetőségét vetette fel. /(hecser): Megérkezett az ifjúsági nagykövet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./
2005. november 23.
Az Erdővidék Kultúrájáért-díjas Bodosi Dániel baróti festőművész kiállításának megnyitójával megkezdődtek a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok. A főszervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László az egyesület tizenöt évének sikereiről, kudarcairól vallott, majd átadta a szót Rácz Magda rajztanár-képzőművésznek, aki Bodosi Dániel munkásságát méltatta. Gaál Mózes ébresztése címmel tartott előadásában Hegedűs Imre János az erdővidéki pedagógus, író és művelődésszervező munkásságáról szólt. Gaál Mózest, az ifjúsági irodalom újra fel kell fedeznünk – hangsúlyozta. A háromszéki származású kutató, Hegedűs János Benedek Elek korszerűségéről szólt az egybegyűlteknek. /(hecser): Tárlatnyitó és előadások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./
2005. november 26.
Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2005. november 28.
Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésén szó esett a tizenöt éves múlttal rendelkező intézmény tevékenységéről, majd a kilencvenkét éves Bodosi Dániel festőművésznek ünnepélyesen átadták az első alkalommal odaítélt Erdővidék Kultúrájáért díjat. Az egyesület alapító elnöke, dr. Demeter János további munkára serkentő üdvözlőbeszédét a tisztséget jelenlegi ellátó Demeter László olvasta fel, majd beszédében örömét fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült az Erdővidéki Közművelődési Napokat a régió egyik fontos kulturális eseményévé fejleszteni. Demeter sikerként értékelte, hogy a Barót 770, majd 775 éves írásos említésének megünneplését kezdeményezésükre szervezte meg a város, hogy évek óta megjelennek az Erdővidéki Lapok és az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár, gyakorta frissíteni tudják az erdovidek.ro honlapot, hogy az egyesület szárnyai alatt működik a Kájoni Consort régizeneegyüttes, a gyermekverseket megszólaltató Kelekótya együttes s a közelmúltig a Rozmaring kórus is. Dr. Egyed Ákos, az egyesület tiszteletbeli elnöke beszédében a helyi értékek megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. /(hecser): Átadták az Erdővidék Kultúrájáért díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2006. február 2.
A civil szervezetek helyi önkormányzatokkal való kapcsolatáról, közösségre gyakorolt hatásukról tárgyaltak Kisbaconban a Demokratikus Állampolgárság című program keretében. A megyei tanács művelődési, sport-, ifjúsági és egyházügyi osztályának vezetője, Ördög Gyárfás Lajos becslése szerint (hivatalos statisztikai adatok nincsenek) az országban mintegy negyvenezer egyesület, alapítvány vagy más nem kormányzati szervezetnek tekinthető intézmény működik, ebből mintegy 2500–3000 magyar érdeket vállal fel. Háromszéken a már meglévő 350 magyar szervezet mellé az elmúlt év folyamán továbbiak sorakoztak fel, de érdekes lenne megvizsgálni, hány működik folyamatosan. A megyei tanács pályáztatási rendszeréről szólva elmondta, hogy eddig közel 625 programot támogattak, s az összeg évről évre nő, de a jelenleg elosztásra váró 250 000 lej mégsem elég. Az adóalapból felajánlható egy százalékból 76 665 lej jutott Kovászna megyének, s ezzel országos szinten a tizenötödik helyen állnak. A Civitas Alapítványt képviselő székelyudvarhelyi Csáki Rozália az önkormányzatokon belül létrehozott helyi fejlesztési ügynökségek fontosságát hangsúlyozta. Benedek Márta, a Bodvaj Ifjúsági Egyesület elnöke szerint az egyesületeknek azon feladatokat kellene átvállalniuk, amelyekre az önkormányzatoknak nincs megfelelő szakemberük, szervezési kapacitásuk, idejük és energiájuk. Farkas Vilmos kisbaconi lelkész szerint az egyház közösségben játszott szerepe folytonosan csökken. Demeter László a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ honlapját (www.erdovidek.ro) mutatta be. A Dobó-Valál Egyesület /Barót/ elnöke, Derzsi Sámuel a szervezetek erőösszevonásában, Hoffmann Edit pedig az egymás közötti kommunikációban és együttműködésben látja a jövőt. /(hecser): Együtt gondolkodnak a civil szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./
2006. február 17.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedéves helytörténeti, helyrajzi és néprajzi kiadványa, az Erdővidéki Lapok a magyar államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben jelent meg először. A szerkesztők Erdővidék történetének, hagyományainak megismertetését, népszerűsítését tűzték ki célul. Egy ideig megkéstek a kiadással, ezt próbálják most bepótolni, nemrég jelent meg a 2005. júniusi szám, a huszadik, a szeptemberi a nyomdában van. A lap körül egy kis műhely alakult ki, továbbá Egyed Ákos, Egyed Emese és Illésfalvi Péter is közölt a kiadványban, mondta el Demeter László főszerkesztő. Az idei szeptemberi lapszám lenne a 25., amelyet ünnepélyesen szeretnének bemutatni a megyében több helyen is. /Havelka Ferenc-Attila: Évfordulót ünnepel az Erdővidéki Lapok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 17./
2006. március 21.
Baróton az RMDSZ és a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület március idusán Tornai Endre monumentális térplasztikai alkotásával, a Véceri Emlékművel átellenben kopjafával jelölték meg azt a helyet, ahol az 1901-ben állított, több ízben is lerombolt eredeti obeliszk állt. Incze István és Dimény János kezdeményezése a térség rendezésének, emlékparkká alakításának lehetőségét is előrevetíti. 1973-ban az akkori megyei vezetés néhány embere eltávolította a köpeciek és barótiak által visszaállított obeliszket. Akkor a visszaállított véceri obeliszk lerombolása politikai botránnyá dagadt, s a nemzetközi megbélyegzéstől félve elhatározták, hogy új emlékművet emelnek. Ezt az emlékművet ismeretlenek mostanában megrongálták. Most az egykori véceri obeliszk helyének kopjafás megjelölése szükséges cselekedet volt. Jó lenne, ha a kopjafa első fecske lenne. Melléje újak, sőt, kőtömbös kegyeleti jelek is odakerülhetnének. A köpeci-véceri csata áldozatainak azonosítása javarészben már megtörtént. A kopjafa köré falvankénti, akár személyekre utaló jeleket lehetne elhelyezni úgy, ahogy ez ma a Nyergestető esetében történik. A területrendezést egybe kellene kötni a Brassó–Barót–Oklánd–Székelyudvarhely útszakasz megépítésével. /Sylvester Lajos: Véceri (Erdővidéki?) Emlékpark. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2006. március 22.
Jubileumi ünnepséget tervez 25. száma megjelenését követően Baróton az Erdővidéki Lapok. „A lap körül formálódó műhely munkálatainak eredményeképpen létrehoztuk az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tárat is” – nyilatkozta Demeter László, az EL szerkesztője, aki a 15 éves múlttal rendelkező baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke is. Néhány éve indított helytörténeti és néprajzi folyóiratot Erdővidéki Lapok címmel az egyesület, s ebben számos, Erdővidékről szóló tanulmányt közölt. Szeretnék országszerte, de a határokon túl is ismertté tenni a kiadványt. Az Erdővidéki Lapok 500 példányban jelenik meg. /Kisgyörgy Réka: Erdővidéki Lap- és Tár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2006. november 15.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület által tizennegyedik alkalommal megrendezett Erdővidéki Közművelődési Napok a régió tizenegy településén zajlanak. A rendezvény öt napján tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, fényképtárlatokat, koncerteket, filmvetítéseket és színházi előadást tartanak. Az egyesület elnöke, Demeter László megnyitóbeszédében hangsúlyozta: örvend annak, hogy Bölön, Szárazajta és a hagyományosan Erdővidékhez sorolt Zalánpatak bevonásával további ezrek részesülhetnek a kultúra áldásában. Demeter továbbá elmondta, hogy az Erdővidék Kultúrájáért Díjat a kuratórium a tizenöt nemzedék óta bútorfestéssel foglalkozó és népi hagyományainkat ápoló Sütő családnak ítélte oda, a Kultúra Mecénása Díjjal pedig Komporály Viktor vállalkozót és Antal Árpád András képviselőt tüntetik ki. A Szólásszabadság a falak között 1956-ban című előadásában Benkő Levente történészként arról a korszakról beszélt, amikor a demokráciát színlelni kellett, a kritika parancsra történt. A szigorítások ellenére néha konkrét eredmények is születtek, így újraindulhatott a Korunk és a kolozsvári agrárképzés is – hangsúlyozta Benkő. Nagybaconban Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Erdővidéki természettudósok (Baconi Balló József és társai) címmel tartott előadást, majd Márk Attila erdélyi költők megzenésített verseit adta elő. Vargyason Gazda Enikő néprajzkutató-muzeológus Fazakasság Erdővidéken, és Barabás Mihály nagyajtai tanár Növényi ornamentika Erdővidék népi díszítőművészetében című előadása hangzott el. /Hecser László: Megkezdődtek a közművelődési napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
2006. november 18.
Számos közéleti személyiség és Erdővidék minden tájáról érkező ünneplő sereg részvételével nyitották meg november 17-én Baróton a régió múzeumát. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László elmondta: a hetvenes években néhány évig tájmúzeum működött Baróton, de azt 1984-ben bezárták, a kiállítás alapját jelentő Kászoni Gáspár-hagyatékot pedig elszállították. A most avatott intézménynek 2002-ben vetették meg az alapjait, amikor pályázat révén megvehették a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet. Az avatóünnepség a Kájoni Consort régizene-együttes előadásával ért véget. /Hecser László: Felavatták Erdővidék Múzeumát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./ A környékbeli tizenegy helység közönségét kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, színi előadásokkal és olvasómaratonnal szórakoztatta a közművelődési napokat szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Erdővidék Múzeumában könyvtár, restaurálóműhelyek, raktár, előadóterem és további kiállítótermek kapnak majd helyet. Utóbbiakban helyezik el a vargyasi bútorfestést meghonosító és tizenötödik nemzedéke művelő, az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal most kitüntetett Sütő család alkotásait. /Múzeumavató Baróton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2007. április 7.
Személyes hangvételű monográfiát írt a 82 éves Boér Imre szülőfalujáról Adatok Magyarhermány néprajzához és történetéhez /Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót, 2006/ címmel. Magyarhermány helynevei a szerzőben a nyelvészkedő magyartanárt szólaltatják meg. Boér Imre könyve az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár sorozatban jelent meg Demeter László szerkesztésében, a nyomdai munkálatokat a sepsiszentgyörgyi Charta Kft. végezte. /Sylvester Lajos: Magyarhermány történeti-néprajzi útikönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2007. június 1.
Bodó Levente szentegyházai szobrászművész vallja, hogy kőből, fémből, fából dolgozik. Bodó Levente egyik alkotása az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban 2004-ben került a helyére: a teljes életnagyságban készült Mária-szobor, égerfából készült. A stációk a Balatonlelle melletti Látrány településen sorakoznak, a tizennégy darab tölgyfa dombormű helyben készült el 1995–98 között. Szobrai hírességeket, személyiségeket örökítenek meg: Gábor Áron, II. Rákóczi Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Domokos Pál Péter, Márton Áron, Haáz Rezső, Báró Eötvös József, Majláth Gusztáv Károly, Apáczai Csere János, Kossuth Lajos, Wass Albert mellszoborban vagy egész alakosban. Emléktáblákon, domborműveken Tompa László, Nyirő József, Tamási Áron, Gellért püspök láthatóak, és portrésorozat József Attila, Ady, Zrínyi, Erkel, Bartók, Arany, Karinthy, Örkény, Petőfi stb. vonásait mintázta. A millecentenárium, a millennium ugyancsak számos lehetőséget kínált a szobrásznak. Műtermében most monumentális festmény az újdonság: Krisztus mennybemenetele vásznon, olajfestményen. Az oltárképet június 17-én szentelik fel Kecsetkisfaludban, ahol eddig nem volt római katolikus templom, a hetven körüli hívőnek a református közösség segítségével építették meg az új templomot. /Ferencz Imre: Kőből, fémből, fából... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2007. július 11.
A következő tanévtől megszűnik a köpecbányai I–IV. osztályos iskola és az óvoda. A baróti Gaál Mózes Általános Iskola arra a következtetésre jutott, hogy a köpecbányai oktatás a legnagyobb jóindulat mellett sem tartható fenn, hiszen a négy évfolyamra csak húsz diák iratkozott be. Megoldható, hogy egy tanító párhuzamosan négy osztályt is oktat, de ez a minőség rovására megy. Nemcsak a gyermeklétszám alacsony, hanem az óralátogatás is. A diákokat jövő esztendőtől a köpeci iskola fogadja be, szállításuk a minisztérium által megígért iskolabusszal történik. /Hecser László: Bezárják a köpecbányai iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2007. november 13.
A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2007. november 17.
Lassan véget érnek az Erdővidéki Közművelődési Napok: tizenöt helységben harmincnál több előadás, koncert, kiállítás és könyvbemutató volt. Egyesek kifogásolták, hogy Vargyason Márton Árpád képviselő a könyvbemutatót arra használta fel, hogy néhány perces kortesbeszédet tartson, majd szórólapokat osztogasson. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László véleménye szerint megfelelően változatos programot sikerült szervezniük. A baróti kultúrház volt igazgatója, Deák Vilma az esemény megfelelő hírverését hiányolta, az emlékezetes programok közül a csángómagyarsággal foglalkozó előadásokat emelte ki. Id. Csíki Béla számára Kátai Zoltán énekmondó históriás énekekből álló baróti koncertje maradandó élmény. /Hecser László: A kultúra mellé politika is keveredett (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2007. december 15.
Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
2008. november 18.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. november 24.
Erdővidéken november 23-án zárult a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében lebonyolított, tizenhat települést együvé ölelő egyhetes kulturális rendezvénysorozat. A sok rendezvény fő jellemzője a kulturális és művészeti önképzés csoportos megnyilvánulása és a műfaji változatosság. A találkozók nyilvánvalóvá tették ennek a földrajzi, néprajzi, nyelvi és kulturális egységnek a történeti és kortársi összetartozását, írta Sylvester Lajos. Az Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvényeit színezték a húsz éves Kájoni Consort régizene-együttes fellépése, de meglepetésszerű volt a helyi kötődésű könyvfelhozatal is: Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauza, Nagybaczoni Molnár Ferenc kötete, a Tábornokok földje, Erdővidék és Antal Jenő Vadászemlékeim című önéletírása. /Sylvester Lajos: Erdővidéki frigyre lépés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./
2008. december 3.
Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész meglepetést szerzett Tábornokok földje, Erdővidék /Tortoma Könyvkiadó, Barót/ című könyvével. Erdővidék az írók, tudósok, lelkészek sokasága, Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Benkő József és társaik mellett a történelem során a magyar katonatisztek sokaságát állította az ország, a haza szolgálatába. Róluk a Trianon utáni Erdélyben politikai-ideológiai okok miatt nem sok szó eshetett, kivéve a ,,kicsi magyar világ” négy évét, de utólag erről sem volt tanácsos beszélni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok-honvédelmi minisztert azért lehetett Romániában említeni, mert dr. Petru Groza a félelmetes hatalmú Rákosi Mátyásnál interveniált a méltányosabb és emberségesebb bánásmódért. (Nagybaczoni Molnár Ferenc könyvéből lehet megtudni, hogy a súlyos börtönbüntetésre ítélt katonatiszt fiát is Groza kérésére engedték szabadon Rákosi pribékjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalú tehetség volt, jó tollú író, számon tartott festő is volt, s könyve, A végzetes esztendők (1986) a magyar történetírás ínséges esztendeiben revelációként hatott. Erdővidéken az élő emlékezet is megőrizte az 1940-es szülőföldi katonai bevonulás fantasztikus emlékét. Csupán Nagybaconból öt család, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi Molnár, a Sepsibaczoni Toókos és a Telegdibaczoni Keresztes, továbbá valószínűsíthetően a Nagybaczoni Baló öt tábornokot (!) „állított ki”, három ezredest, két alezredest és két őrnagyot küldött a magyar honvédelem szolgálatába. Aki tud még Európában egy kistelepülésen belül ilyen főtiszti ,,katonatermésről”, az szóljon, írta Sylvester Lajos. A XX. században Háromszék négy magyar honvédelmi minisztert ,,adott”, s az sem véletlen, hogy a háromszéki nemesi családok címermezejében olyan sűrűséggel szerepel a kardot markoló páncélozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet – voltunk (Tábornokok földje, Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2009. április 30.
A baróti művelődési ház és a Gaál Mózes Általános Iskola Gyöngyharmat kórusa szervezésében április 29-én megtartották a VI. Erdővidéki Dalostalálkozót. A találkozó célja, hogy a diákok megismerhessék népdalainkat, az énekléssel pedig élővé tegyék zenei örökségünket. /Hecser László: Erdővidéki dalostalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
